A közúti kabotázs meghatározása szerint az EU egyik tagállamában bejegyzett exportőr által az Európai Unió egy másik tagállamának területén végzett ideiglenes, díjköteles nemzeti áruszállítás. Például: román szereplő által két különböző ügyfél (fel- / lerakodás) között Németország területén végzett áruszállítás.
A közúti kabotázs a közösségi térség szintjén van szabályozva, így a a lerakodott vagy részben lerakodott gépjárművek közúti fuvarjai számának csökkentése révén dinamikusabb munkafolyamatokat tesz lehetővé. Tudjon meg többet a közúti kabotázs előnyeiről és az efféle áruszállítási tevékenység jgoi keretéről:
Mik a közúti kabotázs előnyei?
A közúti kabotázs fő előnye, hogy általa sokkal hatékonyabban szervezhetők meg a közúti áruszállítások. Az üres vagy részben üres gépjárművekkel végzett fuvarok csökkentése költségcsökkenést és egyben bevételnövekedést generálhat a fuvarozó vállalatoknak.
A közúti kabotázs az Európai Unió szintjén történő végzése ugyanakkor a környezetre is pozitív hatással van. Az ilyen típusú áruszállítás dinamikájának köszönhetően csökken a légkörbe kibocsátott üvegházhatást okozó gázmennyiség. Az elmúlt évtizedekben mért vészjósló mennyiségek katasztrofális hatással vannak a bolygóra, és nagyban hozzájárulnak a klímaváltozáshoz.
Hogyan van szabályozva az EU szintjén a közúti kabotázs?
A közúti kabotázs EU-szintű működési keretét meghatározó jogszabály az 1993. október 25-én kelt 3118/93/EGK Rendelet.
A közúti kabotázs rendelet szerinti meghatározása olyan külföldi illetőségű szereplők által végzett szállítási szolgáltatás, akik nemzetközi fuvarozás során befogadó országban tartózkodnak, és annak érdekében, hogy ne üresen térjenek vissza, új szállítási feladatot hajtanak végre a befogadó országban, mielőtt a határhoz érnének.
A törvényszöveg értelmében a közösségi térségben bejegyzett szereplőknek lehetősége nyílott ideiglenesen közúti kabotázs tevékenységet végezni az Európai Unió egyéb tagállamaiban. Az 1993-ban előterjesztett jogszabály azonban sokféleképpen volt értelmezhető, ezért az EU területén bizonyos fuvarozók visszaéltek vele.
Ebből kifolyólag sokkal korlátozóbb jogi keretbe kellett a közúti kabotázst foglalni – egymást követő kabotázsműveletek –, ezt az 1072/2009/EK Rendelet írja le:
- A fuvarozók a legutóbbi nemzetközi szállítás elvégzését követő 7 napon belül legfeljebb három kabotázs műveletet végezhetnek el.
- A szóban forgó kabotázsműveletek az Európai Unió bármely tagállamában elvégezhetők, azonban egy országban csakis egy ilyen művelet végezhető el az üres gépjármű az országba lépését követő 3 napon belül.,
Ugyanez a törvénycsomag sokkal egyértelműbben határozta meg azokat a szabályokat, amelyekhez a közúti kabotázs jogi tevékenységének kapcsolódnia kell, megszüntetve ezzel a jogi bizonytalanságokat, amelyek addig lehetővé tették a lehetséges értelmezéseket és visszaéléseket a szállítás területén.
Melyik jogi keret határozza meg az 1. sz. Mobilitási Csomagot?
Az Európai Parlament 2020. júliusában elfogadta az 1. sz. Mobilitási Csomagot, ezzel új jogszabályokat vezetve be az EU területén végzendő közúti kabotázs tevékenységek végzését illetően. Szerepük azon eszközök meghatározása, amelyekkel a közúti fuvarozók bizonyíthatják a kabotázs törvényeknek való megfelelésüket (dokumentumok és a teherautó menetíró készülékében bejegyzett adatok).
Így az egyes közúti kabotázs tevékenységekhez több egyértelmű bizonyíték szükséges az adott tevékenység törvényességének igazolása érdekében. Ezek az alábbiak:
- feladó neve, címe és aláírása;
- közúti fuvarozó neve, címe és aláírása;
- címzett neve és címe, aláírása és a szállítás időpontja, az áruk leszállítását követően;
- áru átvételének helye és időpontja, a szállítás helye;
- az áru jellegének aktuális leírása és a csomagolás módja, valamint a veszélyes áruk esetén azok általánosan elfogadott leírása és a csomagok száma, a csomagolásjelzések és számozásuk;
- az áruk bruttó tömege vagy a másképp kifejezett árumennyiség;
- a gépjármű és az utánfutó rendszámtáblái.
Ezzel a Kelet- és Nyugat-Európai vállalkozások közötti szociális dömping kiküszöbölése a cél, hogy egy tisztességes munkafeltételi keret jöhessen létre az Európai Unióban bejegyzett fuvarozó vállalkozásoknál munkát végző teherautósofőrök számára.
A közúti kabotázs a közúti fuvarozók és a környezet számára egyaránt előnyt jelent, mivel csökkenti a környezetszennyezést. Azonban nem kell állandó jellegű tevékenységnek lennie, amelyet az EU-ban tevékenykedő fuvarozók a közösségi térségen belüli egyéb országokban végeznek.
Ebből kifolyólag új jogi keret megalkotására volt szükség az ilyen jellegű logisztikai műveletek szabályozására az adott tagállam közúti szállítási területére negatív hatást gyakorló tisztességtelen verseny hatásainak elkerülése érdekében.
Vlad Vrinceanu, DWF - 123cargo partner
